Már készülődnöm kellene... de olyan fáradt vagyok, hogy nem tudom, hogy leszek képes elmenni erre az interjúra. Ráadásul kiskosztüm, ilyen melegben! Kész rémálom.
Ma legalább csak ez az egy van... de már ezzel is tele van a hócipőm. Mindenhol a legjobbat kell hoznom, mindenhol elvárják tőlem, hogy legyek elkötelezett egy olyan céghez, amiről jóformán semmit sem tudni, mindenhol meg akarnak győzni, hogy itt a legjobb dolgozni, de aztán általában fel sem vesznek, hogy meggyőződhessek róla, igen, így van. Lehet, hogy elkeseredettnek tűnik, amit mondok, pedig nem ez a történet lényege. Egyszerűen arról van szó, hogy valami nem jól működik ebben az országban és ezek az emberek nem abból élnek, amilyen munkát kínálnak, hanem a sok jelentkezőből.
Igazából gondolkodtam. Az a munka, amit kínálnak, nos, egymagam is tudnám végezni, sőt, talán úgy sikeresebb is lennék. Jó, nem állna mögöttem egy "nagymúltú" cég - amiről mesélnem kellene az ügyfélnek, mert életében nem hallott róla... -, de mivel vállalkozóival kellene dolgoznom, hát ezt magam is meg tudnám csinálni, anélkül, hogy stresszelném magam, felvesznek-e vagy sem. Kreatív, önálló embereket keresnek, de igazából nem arra van szükség, hanem totális agymosásra, mivel a kreatív, gondolkodó emberek már maguk aknázzák ki a lehetőségeket.

Furcsa, és visszás dolog ez.